Újhold
Szasza 2008.07.24. 22:18
Rakonczai Viktor/ Valla Attila
A tegnapok fénye távoli láng, Ma ragyog a lét, ma nincs ami bánt. Forog a sors, hát fordul a tánc, Még alig hiszem, hogy mellettem állsz.
A tegnapok árnya száz fele bújt, ma vakít az ég, rossz álom a múlt. Hol az a szél, mely egy szürke világba elfújt.
Újhold jár, Egy szerelem őrzi a szívem. Még sose látott színeket hoztál. / ilyen meseszép sose voltál/
Újhold jár, És szerelem ízű lett minden, A világra új reményt szórtál. Még száll...
A tegnapi bánat célt is adott, Bár szívembe mart, de élni hagyott. Már jöhetnek száz szám szélviharok, Mert ezen a Földön nem félni vagyok.
A tegnapi könny sok jót nem ígért, De keserű sója a tengerig ért. Szemeim nézd, hogy sírtam is el se hinnéd.
Újhold jár...
/ megkapja a jót, aki jót vár/
Nézd, csoda ezüst fátyolt hord az ég! Nézd, ahogy felragyog a holdszerű nyakék! Nézd, milyen gyönyörű és mégis szebbet lát, Ha ránk figyel, ha elvisel két földi szempárt!
Újhold jár...
|