Mért' lett minden más?
2008.07.24. 22:07
Létray Ákos/ Valla Attila
Számoltunk csillagfényeket. Álmodtunk úgy, mint két gyerek. Velünk volt minden szél, Még a tél is testvér, Most mindez a végzeted...
Mért lett minden más? Érző szívvel láss! Túl sok tán az árnyék, Mégis kell, hogy játssz még, Nincs idő mért vársz!
Mért lett minden más? Érző szívvel láss! Túl sok emlék fáj még, Mégsem élnék másként, Nincs is választás.
Jártunk, hol más már elveszett. Szálltunk, hol lépni nem lehet. Hol minden szív fél, Ott egy lesz két fél Túl szép volt, hogy elfeledd!
Mért lett minden más...
Legyen megint igazán forró! Van olyan, hogy minden visszatér Van olyan, hogy más bolygó, Ha itt nincs nagy tér! egy kis türelem a szerelembe belefér... Hozzád köt repülés és zuhanás, Vár még sok álomnál szebb utazás, Van olyan, hogy mást vársz, De rám, rám találsz...
Mért lett minden más...
|