Titkok a szélben
Szasza 2008.06.24. 12:28
(Létray Ákos / Szabó Ágnes)
Esőcseppek az úton hűvös, párás az éj. Hozzád bújva még hallom, hogy a zápor véget ér.
A függöny lebben, s én érzem hangunk viszi a szél. S míg lágyan ringatsz a csendben, tudom, az amit érzek, benned is él.
Titkom néma a szélben, édes sóhaj az éjben: mindig így ringass engem! - De vágyaim még csak titkok a szélben.
Arcod perzseli arcom, s egy szellő frissíti fel. Olykor elfúló hangom olyan könnyen árul el.
Csöndes mosolyod kérés, és én mindent adnék. Borzong bennem egy érzés: tudom, hogy már csak te vagy elég! De Titkom néma a szélben...
|